ALAPÍTÓ és GYŰJTEMÉNY

Kacsuk Péter 

Kacsuk Péter az MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek tudományos laboratóriumának vezetője. Egyetemi doktori értekezését a BME-n védte meg 1984-ben. Kandidátusi fokozatot szerzett 1989-ben. A Bécsi Egyetemen habilitált 1997-ben és az MTA Doktora fokozatot 2001-ben kapta meg.

Professzorként dolgozott a Miskolci Egyetemen 1999 és 2006 között, az ELTE-n 2001 és 2011 között, ill. A londoni Westminster Egyetemen 2001 és 2017 között. Jelenleg a Westminster Egyetem professor emeritusa. Vendégprofesszorként tanított a Bécsi Egyetemen, a Bécsi Műszaki Egyetemen, a linzi Johannes Kepler Egyetemen és a Klagenfurti Egyetemen. A fentiek mellett vendég kutatóként hosszabb időt töltött a londoni Queen Mary College-ban, a Southamptoni Egyetemen, a müncheni ECRC kutatóközpontban és a japán Kyushu Egyetemen.

Kutatási területe a párhuzamos és elosztott számitási rendszerek, ezen belül a párhuzamos logikai programozási rendszerek, szuperszámitógépek programozási környezetei, grid számitási rendszerek és cloud rendszerek.

Számos európai kutatási és oktatási projektben vett részt különböző szintű vezetőként. Két Tempus projekt műszaki vezetője és 4 FP7 kutatási projekt koordinátora volt. 2 könyv, 2 egyetemi jegyzet és több mint 350 tudományos cikk szerzője vagy társszerzője. Sikeresen végzett PhD diákjainak száma 17. A Springer által kiadott Journal of Grid Computing tudományos folyóirat társ-főszerkesztője.

Alapitó tagja és elnőke volt a Magyar Transputer User Groupnak, a Magyar Grid Kompetencia Központnak és az International Desktop Grid Federation szervezetnek. Az MTA Cloud infrastruktúra létrehozásának kezdeményezője és műszaki vezetője.

Kitüntetései: Kalmár László dij (2000); a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat (2018).

Gyűjteményépítését két fő vonulat jellemzi: egyrészt olyan társadalomkritikai tartalommal rendelkező műveket gyűjt, amelyek egyben kordokumentumként is értelmezhetők és diskurzusban állnak a jelen aktuális kérdéseivel. Külön egységet képeznek a kollekcióban a nőművészek alkotásai, amelyek a nőiség kérdéskörét és társadalmi nehézségeit járják körül. A gyűjtemény másik ágát a valóságtól elforduló, szürrealizmusból táplálkozó alkotások képezik, melyekben a művészi szubjektum és a magánmitológiák kerülnek fókuszba.